…és senki nem kérdezi meg, hogy miért? hogy mi bánt?
hogy miért temeted magad cukor és liszt alá?
…hogy mitől félsz? és miért van szükséged egyre
nagyobb zsírrétegre magad körül? mitől véd ez meg?
mitől fél a lélek? valaki vagy valami nem jön el az életedbe?
pedig te nagyon vágysz rá. egy kicsiny gyermek, egy szerelem, barát, vagy éppen az egészség?
de nem és nem jön.
felhasítasz egy csipszes zacskót. úgy érzed vigasztal.
aztán jön egy-két péksüti, desszert.
csak az nem jön, akire vársz. és vársz, és vársz.
egyre jobban félsz. távolodik akit vársz.
úgy érzed eltűnik a szeretet belőled. de édességekkel
tudod pótolni a hiányt, úgyhogy pattintod
a fagyis dobozt is.
és egyre nő mindened. és a félelem is.
a strandon úgy érzed mintha egy hatalmas terméskő ülne le a
lepedőre. nehéz a lábad és a feneked is. takarkatod magad.
csesztetnek, rád telepszenek,h hogy nézel ki.
de senki nem kérdezi, hogy MI TÖRTÉNIK? MI BAJ?
MI BÁNT? BETEG VAGY? KI HIÁNYZIK?
csendben elvonulsz, háttérbe vonulsz. egyedül nem megy.
mert egyedül csak az evés megy. szánalmat érzel.
hibáztatod magad, úgy érzed senki vagy. akaraterő, motiváció.
hallgatod a buzdító szavakat. de úgy érzed képtelen vagy szeretni magad.
…hogy kell szeretni magunk? teszed fel a kérdést.
csak elhatározás kérdése, minden fejben dől el… szólnak hozzád.
arra gondolsz,h hogyan lehet egy fodros hasú embert szeretni?
meg egy kicsit az is eszedbe jut, hogy a lélek. …hogy a hason túl lélek is
van. és,h egy kicsit elhanyagoltad ezt a lelket? eltemetted? pedig ott van
benned akkor is az a szép lélek mikor bántanak, mikor befogadod a félelmet,
mikor más ráncigál.
végig veled volt. és most újra itt van.
megérkezett.
ismerd fel!
#szeresd #alelked #nyaradiphotography