GYÓGYÍTHATATLAN!
Mondják! S te azon nyomban a szívedhez szorítod. Forró kis mellkasát a tiédhez nyomod. Gyógyíthatatlan. Reggel új nap ébred.Fejlesztések
18 ÉV ÉS KÉT ÉLET! – Antónia és Szidónia!
Nógrád megyében járok. Édesanya (Szidónia) vár a családi ház udvarán. Csendben köszön, tessékel beljebb. A házban PÉLDÁS REND, kályha
HA JÁRNI TUDNÉK!
Ágyamat csak éjszaka látnám! Átugranám az összes küszöböt a házban. Próbálgatnám a térdem, ha így teszem: behajlik, s ha
KORASZÜLÖTTEK VILÁGNAPJÁRA!
Anyukám, apukám mellettetek a helyem! (Nyárádi Adrienn írása) Ülsz az ágyad szélén, nézed a vynil padlót. Már többször lefutattad
„NEM FÉLSZ, ADRIENN?”
Amióta sérült gyermekeket fotózom, sokan nekem szegezik a kérdést. NEM félek, a sérültektől nem félek! AZ ÉRZÉKETLENSÉGTŐL FÉLEK. Igen!
ZSÉDELY MÁRIA A CANAVAN SZINDRÓMA ÖLELÉSÉBEN!
Napok, hetek, hónapok és évek. Amikor az idő múlása ontja a véred. Ketyeg az óra, peregnek a homokszemek. Álom
DE VELED KI TÖRŐDIK?
Ha elmegyek sérült gyermeket fotózni, látom, hogy az édesanya roppant igyekvő, elintéz mindent, felkutatja a lehetségest, rendet tart, gondoskodik,